Orbán és csicskái megállás nélkül a migránskvótával fenyegetőznek. Na de mégis mi az? Mivel Orbánéknak egy szavát sem lehet már elhinni, utánajártunk a valóságnak.
Ma reggel kávé helyett kormánypropagandát harsogó szennylapokat olvasgattunk a vérnyomásunk feltornászása érdekében. Megbántuk!
Sok egyéb mellett szembetűnő volt, hogy Orbán csicskái napról napra valami "migránskvótával" fenyegetőznek: az EU ránk akarja kényszeríteni, az ellenzék ránk akarja kényszeríteni, Soros György ránk akarja kényszeríteni. Na de mégis mi az a migránskvóta? Ennek jártunk utána.
A legnagyobb volumenű ilyen kampány, az “Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” már az Európai Bizottságnál is kiverte a biztosítékot és leírta a tényeket.
Kezdjük az egyik legnevetségesebb és legundorítóbb fideszes állítás cáfolatával: A valóságban Soros Györgynek semmihez semmi köze.
A kötelező betelepítési kvóta (Orbánék propagandaszava szerint: migránskvóta) megértéséhez különbséget kell tennünk az áthelyezés és az áttelepítés között. Az áthelyezés az Európai Unión belülről történik, az áttelepítés pedig EU-n kívülről.
Áttelepítés: Bármennyire is próbálja a Fidesz-kampány elhitetni az ellenkezőjét, a menekültek EU-n kívülről történő áttelepítése eddig is önkéntes alapon történt, és ez a jövőben is így lesz. Az unió egyetlen terve ezzel kapcsolatban az, hogy egy keretrendszer segítségével összehangolja az erőfeszítéseket. De a tagállamok részvétele továbbra is teljesen önkéntes marad!
Áthelyezés: A menedékkérők Európai Unión belüli egyik tagállamból egy másikba történő áthelyezésére még a menekültválság csúcsán volt csak példa. Az EU-s tagállamok elfogadtak egy jogszabályt mely szerint csekély számban menedékkérőket helyezzenek át Olaszországból és Görögországból. Ezzel szolidaritást akartak kifejezni a két országgal. Ebbe a döntésbe hazánknak is beleszólása volt. A határozat értelmében Magyarországnak be kellett volna fogadnia pár száz menedékkérőt. Ezt Magyarország egyszerűen csak nem tette meg.
Az uniós menekültügyi szabályok egyáltalán nem tartalmaznak kötelező áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket.
A szabályok megújításáról folynak megbeszélések, amikbe természetesen Magyarországot is bevonják. A Bizottság azt szeretné, hogy valamilyen módon minden tagállam tanúsítson szolidaritást. Ez azonban a legkevésbé sem jelent kötelező áthelyeslést, hiszen a szolidaritás nagyon sokféle formát ölthet: határőrök helyszínre küldését és pénzügyi hozzájárulást is például.
Orbán hazugsága az is, hogy az EU csökkentené a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását. Ezzel szemben nagyon-nagyon egyszerű a valóság:
Semmilyen összefüggés nincs az uniós pénzügyi támogatás és a migráció támogatása vagy elutasítása között.
Orbánék hazugságától eltérő kvótára volt terv évekkel ezelőtt, de nem sikerült elfogadtatni.
A dublini szabályozás lényege, hogy az az ország bírálja el a menekültkérelmet, ahol a menedékkérő először érte el az EU területét. Ez a rendszer a menekültválság csúcsán összeomlott Görögországban. Ekkor az Európai Bizottság előállt egy javaslattal, mely szerint ha egy tagállam menekültügyi rendszere túltelítődött, akkor a többi tagállam egy kvóta alapján vállalja át a menedékkérelmek egy részének elbírálását. Ezt a javaslatot módosítások után évekkel ezelőtt elfogadta az Európai Parlament is.
De a tagállamok beleegyezése nélkül egyetlen sor sem léphet életbe a rendelkezések közül.
A tagállamok nem tudtak megállapodni. Eleinte még volt kialakítsanak egy mindenki által elfogadható rendszert, de ez soha nem sikerült. Ma már lényegében nem foglalkoznak a témával.
