A Publicus által megkérdezettek közel kétharmada szerint az uniós pénzek reményében rohamtempóban felállított korrupcióellenes szervezetek nem fogják csökkenteni a hazai korrupciót.
A megkérdezettek közel kétharmada szerint az uniós pénzek reményében rohamtempóban felállított korrupcióellenes szervezetek nem fogják csökkenteni a hazai korrupciót. Csak a válaszadók negyede hiszi, hogy valóban a megtisztulás szándéka vezette a kormányt, a többség viszont úgy gondolja, a kabinet korrupcióellenesnek mondott intézkedései mögött az áll, hogy megfeleljenek az Európai Uniós elvárásoknak, ami egyébként feltétele a közösségi pénzek érkezésének – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a többség sokkal inkább az Európai Ügyészséghez csatlakozásban látja a magyarországi korrupció visszaszorításának esélyét.
Jól mutatja a választói tájékozottságot és érdeklődést a politikai és gazdasági szempontból fontos témák iránt, valamint a propagandamédia tájékoztatási nívóját, hogy míg az ellenzéki szavazóknak közel 90 százaléka, addig a kormánypártiaknak csak kevesebb, mint kétharmada hallott róla, hogy a kormány összeállított egy korrupciót visszaszorító törvénycsomagot az EU követelésére.
A 30 év alattiak sokszor emlegetett apolitikusságát igazolja, hogy esetükben még rosszabb a helyzet, mint a Fidesz-KDNP-seknél, hiszen csak 57 százalékuk értesült róla, hogy az unióval eddig harcos Orbán-kormány az EU-s támogatások reményében megannyi, eddig „szabadságharcosnak” nyilvánított kérdésben valójában behódolt Brüsszelnek.
Más kérdés, hogy a parlamenten rohamtempóban keresztülvert törvényekkel felállítandó új intézmények majdani hatékonyságával, azaz korrupciófékező erejével kapcsolatosan a többség meglehetősen szkeptikus. Az összes megkérdezett mindössze 8 százaléka hisz benne, hogy az Integritás Hatóság, a Korrupcióellenes Munkacsoport, vagy éppen a NAV segítségével nagyobb jogosítványokat kapó Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF munkájának köszönhetően érdemben csökken majd a korrupció,
A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak is kevesebb, mint fele – 47 százalék – bízik egy kevésbé korrupt jövőben, az ellenzékiek 95 százaléka szerint pedig ettől a néhány szervezettől nem változik a korrupció helyzete.
A többség szigorúbb feltételekhez, jogállamisági követelményekhez kötné az unió pénzek folyósítását.
A válaszadók kétharmada szerint a bíróságok függetlenségével és a tiszta választásokkal kapcsolatos kritériumoknak mindenképpen meg kellene felelni: az ellenzékiek 97, a bizonytalanok 62 százaléka, míg a Fidesz-KDNP-sek harmada értett ezzel egyet. Még magasabb, 71 százalékos a támogatottsága annak, hogy az ország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, az összes válaszadó 71 százaléka szerint az uniós szervezetnek is vizsgálnia kellene a hazai korrupciós ügyeket. Az ellenzéki szavazók szinte feltétel nélkül – 98 százalék – támogatnák a csatlakozást, s hasonlóképpen gondolkodik a bizonytalanok több, mint kétharmada is, a kormánypártiak viszont megosztottak a kérdésben: 37 százalékuk helyeselné, 39 százalékuk elutasítaná a csatlakozást, miközben majdnem negyedük nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Kapcsolódik
Momentum: A korrupció elleni harc biztosítéka az Európai Ügyészség
Hajnal Miklós szerint ha a kormány egy percig is komolyan gondolná a korrupció felszámolását, akkor már csatlakozott volna az EU Ügyészséghez.
Kapcsolódik
Az EU nyomására új korrupció-ellenes hatóságot hoznak létre Orbánék
Az, hogy pont a vámpírkormány korrupció-bajnokai, Varga, Rogán és Pintér felelős egy független korrupció-ellenes szervezet létrehozásáért, mindenképp vicc kategóra.
Kapcsolódik
Orbánék azért nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, hogy nyugodtan lophassanak
Magyarországról érkezett a legtöbb magánszemélyektől származó bejelentés EU-s pénzekkel való visszaélésekről. Az állampárt úgy védi a Fidesz politikai bűnszervezetét, hogy nem csatlakoznak a korrupció ellen küzdő uniós intézményhez.
