Részletes kutatás készült arról, milyen nehézségekkel szembesül Magyarországon a roma társadalom járvány idején. A távoktatás, az egészségügyi ellátás és a szociális háló elérése is nagyobb kihívás lehet számukra.
Kutatást készítettek arról, hogyan érinti a romák helyzetét a koronavírus-járvány az Open Society Roma Initiatives Office munkatársai, Neda Korunovska és Zeljko Jovanovic. Tanulmányukban 6 európai országot vizsgáltak meg a témában, Bulgáriát, Magyarországot, Olaszországot, Romániát, Szlovákiát és Spanyolországot.
A Nyílt Társadalom Alapítvány Roma Initiatives Office kutatásából kiderült, hogy Bulgáriában és Szlovákiában a roma közösségek a járvány alatt többször találkoznak katonákkal, rendőrökkel és drónokkal, mint ápolókkal és orvosokkal.
Általánosságban elmondható, hogy kezdetben csak néhány civil szervezet segített a rászoruló roma közösségeknek. Később megkezdték bár a segítségnyújtást a kormányok, azonban nem elegendő mértékben. Külön kiemelték például, hogy a kormányok szociális támogatása nem terjed ki azokra a munkavállalókra, akik Nyugat-Európában vállaltak munkát, de most haza kellett jönniük. Ők nem jogosultak például munkanélküli támogatásra sem.
A megtakarítások hiánya is nagy gondot okoz. Sok roma szembesül most munkanélküliséggel és anyagi nehézségekkel, ami még mélyebb szegénységbe taszítja őket.
Az EzaLényeg.hu is többször foglalkozott már a távoktatás okozta kihívásokkal. Jovanovicék kutatása szerint a távoktatás bevezetése miatt valószínűleg nőni fog az iskolaelhagyók aránya a legszegényebb rétegekben. Pedig az már eddig is magas volt.
A magyar egészségügyi rendszer működése sem kedvez a magyar cigányságnak. A legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embereknek ugyanis nincsen egészségbiztosítása, így gyakorlatilag kiszorulnak az ellátási rendszerből, az állam szemében szinte nem is léteznek.
Sajnos a legfontosabb higiéniai intézkedések betartása is nehezebb a romák számára.
Az olyan alapvető fontosságú intézkedések betartása, mint az alapos kézmosás és a fizikai távolságtartás sokkal nehezebb a mélyszegénységben élők számára. Az Európai Unióban átlagosan a romák 30%-a nem fér hozzá csapvízhez, és akár 80%-uk túlzsúfolt környezetben él.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a tömegközlekedési szabályok csak a krónikus betegségben szenvedő, vagy például terhes romák számára biztosítja akár ingyenesen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A háziorvos és a gyógyszertár eléréséhez ugyanis rengeteg roma a tömegközlekedésre kell, hogy támaszkodjon.
Pozitív elemként említik, hogy Olaszországhoz, Romániához és Spanyolországhoz hasonlóan hazánkban is felfüggesztették a kilakoltatásokat. Azonban ez nem oldja meg a lakhatási problémát. Ahogy a hitel és lakáshitel törlesztésének eltolása sem teljes megoldás, hiszen ezek az intézkedések nem érintik a nem pénzügyi és a rövid lejáratú hiteleket, amelyek pedig kulcsfontosságú hitelforrások a romák számára.
A teljes kutatási jelentés itt érhető el.
