A Jobbik, az LMP, a DK, az MSZP és a Párbeszéd is értékelte a Fidesz-kormány 2021-re összedobott költségvetését. Nem voltak vele elégedettek.
Jobbik: a bosszú költségvetése a jövő évi büdzsé
A Jobbik vezérszónoka, Potocskáné Kőrösi Anita szerint a kormány a költségvetéssel közvetetetten a magyar embereket bünteti azért, mert fel merték emelni az "Orbán-rezsim" ellen a hangjukat a tavalyi önkormányzati választáson, amely "valódi nemzeti konzultáció volt".
A kormány nemcsak idén, hanem egészen 2024-ig elvonja a gépjárműadó eddig a településeknél maradó 40 százalékát. Nem törődnek azzal, hogy vannak olyan kistelepülések, amelyeknek ez az egyetlen bevételi forrása. A különleges gazdasági övezetté történő nyilvánítással felülírják a települések közigazgatási határait, rávetik magukat az iparűzési adóra.
Frakciótársa Z. Kárpát Dániel szerint a jövő évi büdzsé nem üzen semmit annak a fiatalnak, aki egy albérletben tengődik és bevételének 40 százalékát lakhatásra költi.
MSZP: ez a cserbenhagyás büdzséje
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke kijelentette, a költségvetési javaslat azt mutatja, hogy a kormány semmit nem tanult a járványhelyzetből.
Hangsúlyozta, hogy újjáépítésre, esélyteremtésre szolgáló költségvetésre lenne szükség jövőre, de a kabinet nem fordít kellő forrást az egészségügyre, a szociális ellátásokra és a munkahelyek teremtésére.
Tízévnyi Fidesz-uralom után ott tartunk, hogy az állampárt helyzetbe hozta a saját kiváltságos elitjét és biztosította a hatalma megőrzését, miközben a társadalom többségével nem foglakozott - mondta a pártvezető.
LMP: a jövő felélésének a forgatókönyve a 2021-es büdzsé
Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka azt mondta, a kormány politikai alapon folytatja az önkormányzatok kivéreztetését és megbüntetését. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel nem az ellenzéki politikusokat, hanem a helyben élőket bünteti, nem marad pénz útfelújításra, óvoda- és bölcsődefejlesztésre, bérlakásépítésre, szociális támogatásokra.
Hohn Krisztina, az LMP-frakció másik felszólalója a kormány szemére vetette, hogy a vidéken élőket kiszolgáló vasúti mellékvonalakat bezárják. Helyette 1000 milliárd forintért a kínaiaknak építenek vasutat, hogy még több "kínai gagyi áru" özönölhessen rajta.
Az LMP szerint a kormány nem fektet eleget az oktatásba, nem támogatja a jövő nemzedékeinek kiemelkedését, miközben eladósítja őket.
DK: a gyengeség, a gyávaság büdzséje a 2021-es
Gyurcsány Ferenc, a DK pártelnöke és frakcióvezetője felszólalásában elmondta, hogy a költségvetés mindig lehetőséget ad arra, hogy a kormányzók szembenézzenek az ország valóságos állapotával, a mélyben lévő konfliktusokkal, de nem látja, hogy a kabinet ezt tenné.
A kormányzat diktálta közéleti viták színvonala a koronavírus-válság okozta kihívásokhoz képest felháborítóan alacsony, mondta a pártelnök.
Az ellenzéki pártelnök felvetette azt is, hogy korlátozni kellene a jövedelmi különbségeket, a milliárdosok esetében nem biztos például, hogy szerény jövedelemadót és nullás örökösödési adót kellene alkalmazni.
Párbeszéd: ez az embertelenség és a lopás költségvetése
Orbán Viktor és kormánya nem becsüli és nem szereti magyar embereket. [...] Nem tekint rájuk másképpen, mint robotoló alattvalókra, akiket igába fog és eldob, ha már nem elég hasznosak neki - értékelte Szabó Tímea, a Párbeszéd szónoka a költségvetést.
Szerinte a kormány és a miniszterelnök "lebutítandó alattvalóként" tekint a jövő generációra, amely elől elzárja a tudáshoz vezető utakat, és a megfélemlítés eszközeivel próbál belőlük "lehajtott fejű, a gyártósor mellett álló, engedelmes alattvalókat nevelni".
Számára úgy tűnik Orbán Viktor megszerette az elmúlt években a "fordított Robin Hood szerepét", így a szegényektől elvesz, a gazdagoknak, korrupt haverjainak és saját magának viszont ad.
Szabó Tímea szemtelen aljasságnak nevezte, hogy a kormány csupán 200 milliárd forintot különített el bérkompenzációra a félmillió állását vesztő ember megsegítésére. Kevesellte az egészségügyi és az oktatási forrásokat, szerinte erre a két ágazatra egy fillérrel sem fordít többet a kormány. A Párbeszéd nevében 100 százalékos béremelést javasolt az egészségügyben. Bírálta a kormányt azért is, mert jövőre sem emelkedik a családi pótlék összege, a hajléktalanellátás forrása, valamint a rokkantsági ellátás és a szociális dolgozók bére.
Burány Sándor, a Párbeszéd másik vezérszónoka javasolta, hogy az álláskeresési járadék időtartamát 9 hónapra hosszabbítsák meg, és összegét emeljék fel.
