Kövesd velünk az önkormányzati választások legfontosabb híreit október 13-án, egész nap!
22:49 Karácsony: Visszavettük Budapestet!
22:41 Karácsony Gergely megköszönte a győzelmet
A budapesti polgároknak!
22:33 Péterffy Attila lett Pécs polgármestere
Péterffy Attila (Mindenki Pécsért Egyesület) lett Pécs polgármestere a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékának összesítése után (az eredmény nem végleges).
A jelöltek sorrendje:
1. Péterffy Attila (Mindenki Pécsért Egyesület) - 53,15 százalék (27 622 szavazat)
2. Vári Attila (FIDESZ-KDNP-ÖPE) - 41,02 százalék (21 319 szavazat)
3. Dr. Kóbor József (LMP) - 3,76 százalék (1955 szavazat)
4. Komáromi István (Független) - 1,04 százalék (539 szavazat)
Pap András (Független) - 1,04 százalék (539 szavazat)
22:22 Wintermantel Zsolt elbukott, Déri nyerte Újpestet
Hiába volt két cikluson át kényelmes testületi többség mögötte, a fideszes Wintermantel Zsolt minden jel szerint elbukta a IV. kerületet, így a következő öt évben az egyesült ellenzék által támogatott Momentum-jelölt, Déri Tibor lehet Újpest polgármestere - írja a 444.
22:19 Soproni viheti Terézvárost
67 százalékos feldolgozottságnál 58 százalékon áll a fideszes Hassay Zsófia 42 százalékával szemben.
22:09 Veres Pál nyert Miskolcon
Veres Pál lett Miskolc polgármestere a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékának összesítése után (az eredmény nem végleges).
A jelöltek sorrendje:
1. Veres Pál (Függetlenek SZIVE-MSZP-Momentum-Párbeszéd-Jobbik-LMP-DK-Mindenki Magyarországa-Velünk a Város) - 54,80 százalék (35 135 szavazat)
2. Dr. Alakszai Zoltán (FIDESZ-KDNP) - 40,83 százalék (26 177 szavazat)
3. Pakusza Zoltán (Mi Hazánk) - 3,37 százalék (2158 szavazat)
4. Kopcsó Gábor (ÚJ LENDÜLET MISKOLCÉRT) - 0,64 százalék (412 szavazat)
5. Fülöp József Istvánné (MUNKÁSPÁRT) - 0,36 százalék (229 szavazat)
22:04 Karácsony : Tarlós 50,02 : 44,93
Budapesten a főpolgármester-jelöltek sorrendje a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 63,85 százalékos feldolgozottságnál a következő:
1. Karácsony Gergely (MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP) - 50,02 százalék (207 967 szavazat)
2. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) - 44,93 százalék (186 778 szavazat)
3. Puzsér Róbert (ÁLLAMPOLGÁROK A CENTRUMBANEGYE) - 4,44 százalék (18 449 szavazat)
4. Berki Krisztián (Független) - 0,61 százalék (2549 szavazat)
21:54 Tóth Bertalan: működött az ellenzék stratégiája
Működött az ellenzék stratégiája, megtört a jég - értékelte az MSZP elnöke az önkormányzati választás eredményeit mintegy negyven százalékos feldolgozottságnál vasárnap este az MTI-nek.
Tóth Bertalan Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt budapesti eredményváróján azt mondta, helyes volt az ellenzéki pártok stratégiája, hogy szövetségben indultak Budapesten, a fővárosi kerületekben, a megyei jogú városokban, a települések egy részében. Elmondta, büszke arra, hogy az MSZP kezdeményezte a fővárosi előválasztást és ennek eredményeként lehet ellenzéki főpolgármestere Budapestnek. Szerinte a választók értékelték a hivatalban lévő polgármester tevékenységét, de a helyi kampányoknak is volt jelentőségük az eredményben. Tóth Bertalan szerint az a botrány, ami Győrben kirobbant, rávilágított egy olyan működési modellre, amelyről eddig csak suttogtak a településeken, azaz hogy "a korrupciós polip" hogyan hálóz be egy települést. Ez is befolyásolta a választási eredményt - mondta.
21:50 Karácsony : Tarlós - 49,95 : 44,99
Budapesten a főpolgármester-jelöltek sorrendje a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 56,11 százalékos feldolgozottságnál a következő:
1. Karácsony Gergely (MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP) - 49,95 százalék (179 936 szavazat)
2. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) - 44,99 százalék (162 051 szavazat)
3. Puzsér Róbert (ÁLLAMPOLGÁROK A CENTRUMBANEGYE) - 4,44 százalék (16 000 szavazat)
4. Berki Krisztián (Független) - 0,62 százalék (2246 szavazat)
21:49 Akár tíz budapesti kerületet is elvehet az ellenzék a Fidesztől
Egyelőre elképesztő meglepetés látható, Budapesten tíz kerületet vehet el a Fidesztől az ellenzék - írja a 24.hu.
Úgy néz ki, tisztán meglesz nekik a IV. kerület (Déri Tibor), a VI. kerület (Soproni Tamás), a VII. kerület (Niedermüller Péter) , a IX. kerület (Baranyi Krisztina), a XI. kerület (László Imre), a XVIII. kerület (Szaniszló Sándor).
Nagyon szoros az I. kerület (V. Naszályi Márta), a II. kerület (Örsi Gergely), a III. kerület (Kiss László), a VIII. kerület (Pikó András).
A feldolgozottság eltérő mértékű, de ezekben a kerületekben jelenleg az ellenzékiek vezetnek. És emellett tartják meg eddigi kerületeiket, azaz a XIII., a XIV., a XV., a XIX. kerületet.
21:45 Baranyi győzött Ferencvárosban
Új polgármestere lesz Ferencvárosnak, Baranyi Krisztina, az egyesült ellenzék támogatását élvező független jelölt legyőzte a kerületet 2010 óta irányító fideszes Bácskai Jánost. A szavazatok 62,26%-ának feldolgozása alapján Baranyi Krisztina 57,81%-on, Bácskai János 39,04 százalékon áll, és már alacsonyabb feldolgozottságnál is ugyanezek voltak az arányok, ez lényegesen már nem fog változni.
21:31 Karácsony : Tarlós - 49,87 : 45,01
Budapesten a főpolgármester-jelöltek sorrendje a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 44,53 százalékos feldolgozottságnál a következő:
1. Karácsony Gergely (MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP) - 49,87 százalék (139 895 szavazat)
2. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) - 45,01 százalék (126 251 szavazat)
3. Puzsér Róbert (ÁLLAMPOLGÁROK A CENTRUMBANEGYE) - 4,48 százalék (12 560 szavazat)
4. Berki Krisztián (Független) - 0,64 százalék (1803 szavazat)
21:09 Karácsony : Tarlós - 49,40 : 45,46
Budapesten a főpolgármester-jelöltek sorrendje a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 26,85 százalékos feldolgozottságnál a következő:
1. Karácsony Gergely (MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP) - 49,40 százalék (80 677 szavazat)
2. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) - 45,46 százalék (74 230 szavazat)
3. Puzsér Róbert (ÁLLAMPOLGÁROK A CENTRUMBANEGYE) - 4,45 százalék (7269 szavazat)
4. Berki Krisztián (Független) - 0,69 százalék (1123 szavazat)
19:29 Üdvözölték a magas részvételt az ellenzéki politikusok
Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd politikusai üdvözlik az önkormányzati választás magas részvételi arányát és bíznak abban, hogy a választói aktivitás Karácsony Gergely és az ellenzék győzelmét hozza.
Az ellenzéki főpolgármester-jelölt budapesti eredményváróján vasárnap este Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője köszönetet mondott a választóknak a magas részvételért. Az MTI-nek nyilatkozó politikus hangsúlyozta, bíznak benne, hogy a nagy aktivitás egyszerre köszönhető az ellenzéki együttműködésnek, az innovatív kampánytechnológiáknak, és azoknak "a múlt héten kitört botrányoknak, amelyek aláásták a kormányzat politikai, vezetési és erkölcsi legitimációját".
Az ország és a helyi közösség számára az lenne a kedvező forgatókönyv, ha az ellenzék minél több helyen érne el áttörést és be tudná bizonyítani, hogy van alternatívája a Fidesz "korrupt és erkölcstelen rendszerének" - jelentette ki.
A saját várakozásaikat összegezve megismételte Karácsony Gergely szavait, miszerint nagyban fogadna arra, hogy főpolgármester-jelöltjük nyer.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke örömét fejezte ki a magas választási részvételi arány miatt. Jó, ha az emberek élnek demokratikus jogaikkal, a demokrácia ünnepe, ha magas a részvétel - tette hozzá.
A szocialista politikus szerint az kiszámíthatatlan, kinek kedvez a magas részvétel. A legutóbbi országgyűlési választáson a magas részvétel Budapesten az ellenzéknek kedvezett, míg vidéken a Fidesznek - emlékeztetett.
Közölte, tíz év óta először "ment fel a versenypályára" az ellenzék azzal, hogy összefogott.
Szerinte az elmúlt időszakban sokat fejlődött az MSZP, az ellenzék a mozgósításban és bízik benne, hogy a magas részvétel az ellenzéknek kedvez.
Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője szintén örömét fejezte ki a magas részvételi arány miatt. A politikus úgy fogalmazott: sok választó gondolta úgy, hogy szeretne irányt szabni lakóhelye következő éveinek. A DK "óvatosan" abban bízik, hogy az önkormányzati választás az ellenzék térnyerésének kezdetét jelenti - tette hozzá.
19:17 Részvételi arány - 18.30-kor - 47,2 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 47,2 százaléka (3 787 857 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 49,19 százaléka, 672 881 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 53,82 százalék, ami 112 351 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 40,79 százalék, 176 704 szavazó.
19:05 Bezártak a szavazókörök, megkezdődött a voksok összeszámlálása
A választópolgárok reggel 6 és este 7 óra között adhatták le szavazatukat. A 10 278 szavazókört este 7 órakor be kellett zárni. Abban az esetben, ha este 7 órakor még sorban álltak választópolgárok a szavazáshoz, a 19 órakor már sorban állók még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.
A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok hozzálátnak a voksok szétválogatásához, összeszámlálásához.
A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is). Csak ezek után bonthatják fel az urnákat.
A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)
A 10 278 szavazókörben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.
A szavazatszámláló bizottságnak szét kell válogatnia a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat - valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat -, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell, hogy jegyzőkönyvet tudjanak kiállítani róluk.
A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba kell zárni, amelyen fel kell tüntetni a nemzetiség, a település és a szavazókör adatait, és azokat majd a helyi vagy a területi választási irodába szállítják, attól függően, hogy tartottak-e települési nemzetiségi választást. A nemzetiségi szavazatokat ott számolják össze.
A Nemzeti Választási Bizottság a héten kiadott iránymutatásában úgy foglalt állást, hogy amennyiben a zöld borítékba véletlenül belekerülnek a polgármester- és képviselő-választás szavazólapjai, úgy azokat nem lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor.
A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, ezekből kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten főpolgármesteri), képviselő-testületi és - a megyei jogú városok kivételével - a megyei közgyűlési szavazólapot.
A bizottság választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli őket, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.
A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát.
Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve - az egyéni listás választás kivételével - több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listás választást tartottak, érvényesen szavazni annyi jelöltre lehetett, ahány tagja van a képviselő-testületnek.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, és azonnal továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.
Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság már megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség.
A helyi választási bizottság várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listás választás vagy a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.
A megyei önkormányzati és főpolgármester-választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához. A területi választási bizottság pedig a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a megyei önkormányzati választás eredményét, a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármester-választás eredményét.
A Fővárosi Választási Bizottság a fővárosi kerületek polgármester-választásának eredményéről kiállított jogerős jegyzőkönyvek alapján állapítja meg a fővárosi kompenzációs listás választás eredményét.
17:57 Iborfián kora délutánra minden választópolgár leadta voksát
Az ország legkevesebb lakosú településén 13 választópolgár él, ők 15 óráig mindannyian leadták szavazatukat, vagyis 100 százalékos volt a részvétel. Iborfián a polgármester mellett kéttagú képviselő-testület tagjaira lehetett szavazni. Két független polgármesterjelölt és három, ugyancsak független képviselőjelölt mérette meg magát.
Mester László Zala megyei főjegyző, a megyei választási iroda vezetőjeként az MTI-nek elmondta: azzal, hogy 15 órára mindenki leadta a szavazatát, a szavazóhelyiség még nem zárhat be. A jogszabály szerint 19 óráig ugyanúgy nyitva kell tartani, az urnákat csak ezt követően lehet felbontani, és a szavazatok alapján megállapítani a szavazás eredményét.
Az alacsony lakosságszámból következő sajátosság, hogy a településen élő választópolgárok jelentős részének van a választási időszakban valamilyen szerepe. A polgármesteren és a két képviselőn kívül - bár nekik nem kötelező az adott település lakójának lenni - ugyanis öt ember kell a helyi választási bizottság megalakításához is.
17:40 Részvételi arány - 17 óra - 42,69 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 42,69 százaléka (3 426 129 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 44,07 százaléka, 602 899 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig. A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 48,66 százalék, ami 101 567 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 37,04 százalék, 160 454 szavazó.
A korábbi önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 41,77 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30 óráig.
16:24 Ferencvárosban is elcsalná a választást a Fidesz - Baranyi feljelentést tett
Minden jel szerint szavazatvásárlás zajlik Ferencvárosban. Csoportban hoznak embereket, majd együtt bekísérik őket a szavazókörbe. Miután kijöttek, a közeli éjjel-nappali bolt előtt fehér borítékban a kezükbe nyomtak valamit. - Ezt Baranyi Krisztina, az ellenzék közös ferencvárosi polgármesterjelöltje nyilatkozta a HVG-nek. Amint értesültek az esetről, Baranyi ellenzéki képviselőtársaival közösen a helyszínre sietett. A rendőrséget kihívták és a feljelentést is azonnal megtették.
Egyébként nem ez az egyetlen aljas próbálkozása a bukástól rettegő fideszeseknek: reggel egy ember sorra tépkedte le Baranyi plakátjait. Miután az ellenzéki polgármesterjelölt egyik szavazóköri delegáltja számon kérte a rongálót, az fenyegetni kezdte, hogy megkéseli, majd le is köpte. Baranyi Krisztina aktivistája hívta a rendőrséget, akik igazoltatták is a támadót.
15:43 Részvételi arány - 15 óra - 34,69 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 34,69 százaléka (2 784 346 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 36,37 százaléka, 497 525 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig. A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 38,19 százalék, ami 79 721 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 30,11 százalék, 130 455 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 31,47 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,11 százalék voksolt 15 óráig.
15:28 Jobbik: folyamatosan érkeznek bejelentések visszaélésekről
Folyamatosan érkeznek bejelentések a Jobbikhoz választási visszaélésekről - közölte az ellenzéki párt szóvivője vasárnap délután tartott sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Szilágyi György, aki mindenkit arra biztatott, hogy forduljon hozzájuk ilyen ügyekben, kiemelte: a Jobbik elkötelezett a voksolás tisztasága mellett, többször felhívták a figyelmet a választási rendszer visszásságaira.
"Ki lehet mondani nyugodtan, hogy a Fidesz csalások százait követi el egy-egy választás során, amiket érdemben nem nagyon szoktak egyébként vizsgálni" - fogalmazott.
Pontos szám vagy nagyságrend említése nélkül a szóvivő azt közölte, több eset jutott a tudomásukra: Pécsen például ételt osztottak, Soroksáron - a szavazásért cserébe - élelmiszercsomagot, több helyen pedig fizikai atrocitásoknak vannak kitéve az ellenzéki képviselőjelöltek és szavazatszámlálók.
"A Jobbik elítéli a szavazatvásárlásokat, különösen az ilyen arcpirítóan megalázó módszereket, amiket a Fidesz politikai gépezete juttatott és járatott csúcsra" - fogalmazott Szilágyi György, hozzátéve: "a pöffeszkedő fideszes nagyurak nem riadnak vissza a legmocskosabb húzásoktól sem, csak hogy megtartsák a hatalmukat".
"Ma felszabadíthatjuk városainkat, településeinket a fideszes oligarchák, a fideszes maffiakormány kiskirályaitól" - jelentette ki az ellenzéki politikus.
14:48 Soproni Tamás ellen a legalávalóbb eszközöket vetik be!
Soproni Tamás, az ellenzék közös terézvárosi polgármesterjelöltje Facebook-oldalán jelentette be a hírt, miszerint a kerületben az ellenzék legerősebb szavazóköreiben 150 választónak duplán osztottak képviselőjelölti szavazólapot, emiatt ezeket megsemmisítik, és mindkét oldalról ugyanennyi szavazatot le fognak vonni.
A Fidesz módszereit ismerve nem lennénk meglepve, ha ez az egész csak azért történt volna, hogy az ellenzéki képviselőjelöltektől vonjon el szavazatokat a rettegő Fidesz.
13:43 Részvételi arány - 13 óra - 26,6 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 26,6 százaléka (2 134 806 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 28,36 százaléka, 387 905 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig. A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 29,36 százalék, ami 71 523 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 23,39 százalék, 101 338 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 23,68 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 23,53 százalék voksolt 13 óráig.
13:05 Budakeszin verekednek a plakáttépkedő Fideszesek!
Szemző Áron Budakeszi egyik közös ellenzéki képviselőjelöltje Facebook-oldalán írta meg, hogy lebuktattak szombaton éjjel pár embert, akik a plakátjaikat tépkedték le. Az egyik rongáló például egy fideszes képviselőjelölt volt.
De itt még nincs vége! Egyszer csak megjelent egy fideszes országgyűlési képviselő és Budakeszi fideszes polgármestere is. Majd végignézték, ahogy a városüzemeltetési Kft. vezetője szabályosan fellökte Szemző Áron egyik ellenzéki képviselőjelölt-társát, amiért az számon kérte rajtuk a törvénytelen rongálást. Szemzőék videót is készítettek az esetről.
11:48 Részvételi arány - 11 óra - 18,25 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 18,25 százaléka (1 464 602 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 17,48 százaléka, 239 057 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig. A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 20,96 százalék, ami 51 045 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 16,64 százalék, 72 073 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 16,31 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 16,50 százalék voksolt 11 óráig.
11:21 Választási csalás történik Pécsett. A Fidesz szervezésében
Egy újságírót megvertek, egy helyi politikust lökdöstek. Úgy tűnik, étolajat és más élelmiszereket oszt a Fidesz a szavazatokért.
09:38 Részvételi arány - 9 óra - 7,2 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,2 százaléka (577 447 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 5,72 százaléka, 78 257 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig. A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,6 százalék, ami 24 665 szavazót jelent.
A legalacsonyabb részvételi arány Pest megyében volt: 6,53 százalék, 67 607 szavazó. Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 6,60 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 6,97 százalék voksolt 9 óráig.
09:18 Tilos lefényképezni a szavazólapot, szelfi készíthető a fülkében
Jogsértő a szavazólapok lefényképezése, de a választók készíthetnek magukról szelfit a szavazófülkében. A Kúria még a 2016-os népszavazás során hozott végzést a szavazólap lefényképezéséről és közzétételéről. A bíróság akkor kimondta: a választóknak lehetőségük van arra, hogy másokkal szóban, írásban vagy például közösségi oldalakon közöljék, hogy miként szavaztak. A szavazólap célja az, hogy a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezért ezzel ellentétes felhasználása, például a lefényképezett szavazólap képének megosztása másokkal a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik - közölte a Kúria.
Jogszabály ugyanakkor nem tiltja, hogy a választók a szavazófülkében fotót (szelfit) készítsenek magukról.
08: 52 Vissza kell utasítani azt a választót, aki nem írja alá a névjegyzéket
A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.
Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, lakcímét vagy személyi azonosítóját, emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de ha visszatér, és magával hozza érvényes igazolványát, természetesen szavazhat.
Vissza kell utasítani azt is, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).
A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Ha kifogásolja, hogy alá kell írnia, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választópolgár a névjegyzék aláírását megtagadja, vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.
07:11 Két vagy három szavazólapot kapnak a választók
A választópolgárok - attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak - két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán.
Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.)
A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek.
Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.
A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait nem közvetlenül választják, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában.
06:35 Mindenhol rendben megkezdődött a szavazás
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az önkormányzati és nemzetiségi választáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel.
Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 278 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett; erről soron kívül intézkedtek.
A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig 8 millió 25 ezer választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá.
03:33 A szolgálatban lévő tűzoltók, rendőrök és katonák is szavazhatnak
A katasztrófavédelem minden dolgozójának biztosítja a részvétel lehetőségét az önkormányzati választáson tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-t. Mukics Dániel közölte, hogy mindazoknak, akik vasárnap szolgálatba lépnek, és másképpen nem tudják megoldani a voksolást, rendelkezésre áll a szolgálatcsúsztatás lehetősége.
Az országos rendőrfőkapitány intézkedése szerint a parancsnokoknak a szavazás napjára a szolgálatot úgy kell megszervezniük, hogy minden rendőr gyakorolhassa választójogát lakóhelyén vagy átjelentkezéssel a tartózkodási helyén. A hivatásos rendőrök csak polgári ruhában vehetnek részt a voksoláson, és szavazati joguk gyakorlásakor nem viselhetnek önvédelmi fegyvert vagy más kényszerítő eszközt.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI megkeresésére azt közölte: Magyarországon minden katona is szabadon gyakorolhatja választójogát. Ebben a korábbi évekhez képest nincs változás: a belföldön szolgálatot teljesítő katonáknak lehetőségük van élni szavazati jogukkal. A szavazással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról - mint például az átjelentkezés - a honvédelmi tárca széleskörűen tájékoztatta a katonákat - írták.
