A legjobban működő hazugságok mindig igazságon alapulnak. Ezt a módszert használja a Fidesz is.
Feldobnak egy létező problémát, arra mondanak egy kamu magyarázatot és/vagy kitalálnak egy nem létező megoldást. Majd ezt az egészet csomagban igaznak adják el. Hát persze, hogy van olyan eleme, ami valós: a probléma.
Ez a helyzet az Orbán Viktor által lózungszerűen felvetett digitális oktatással is.
A probléma tényleg létezik: nem biztonságos napi több órában összeterelni több száz gyereket és felnőttet világjárvány idején. Ezért kell bezárni az iskolákat. Dehát tanítani is kellene valahogy, hiszen az sem pálya, hogy hónapokig nem működik a közoktatás.
Az a baj, hogy Magyarországon a digitális oktatás, mint olyan, nem létezik.
Nem is vezethető be néhány nap vagy hét alatt. Az elmúlt 10 évben lehetett volna lépéseket tenni ez ügyben, de fontosabb volt stadiont építeni a kert végébe, saját lábra állítani, letarolni az építőipart és így tovább.
Nyilvánvaló az is, hogy mivel jelentős eltérések vannak egy számítógépekkel jól felszerelt fővárosi gimnázium és egy teljesen digitalizálatlan falusi iskola között, megint az eleve hátrányosabb helyzetben lévő, szegényebb honfitársaink húzzák majd a rövidebbet. De nyilván Orbán Viktornak ők másodrendű állampolgárokként vajmi keveset számítanak.
A kutatók szerint sajnos nem túl jó a kiindulóhelyzet
Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint a digitális oktatás sikeréhez nem éppen rózsás a helyzetünk, mert:
- A digitálisan magas szinten csatlakozó iskolák aránya bőven 20% alatt van az általános és középiskolák közt is.
- Az oktatás digitális intenzitása (vagyis hány órát tartanak a tanárok digitálisan) terén hazánk az EU-ban általános iskolában az utolsó előtti, középiskolában pedig az utolsó helyen áll.
- A digitálisan aktív, magabiztos, és támogatott tanárok aránya szintén az EU átlag alatti mindkét iskolatípusban: 20 százalék alatti. (Hasonló a helyzet a diákok esetében is.)
- Iskolai digitális tananyagok és bevett tanítási gyakorlatok terén szintén az utolsó harmadban vagyunk. A hazai általános- és középiskolák kevesebb mint 10%-ában van jelen magas szinten a digitális tananyag és alkalmazott gyakorlat.
