Összeszedtük az év legfontosabb külpolitikai eseményeit, hogy ezzel zárjuk le a 2019-es esztendőt.
Az év vége közeledtével elgondolkozik az ember, mi olyan történt idén, ami elég lényeges ahhoz, hogy a 2019-es évhez kössük. Nincs ez másként a külpolitikai események kapcsán sem. Mi lehet az a néhány fontos dolog, amivel a későbbiekben akár történelmi perspektívából is jellemezhetjük ezt az évet? Megpróbáltuk összegyűjteni azokat a dolgokat, amik vagy most tűnnek nagyon fontosnak, vagy később válhatnak történelmi jelentőségűvé, vagy esetleg akár egy új világpolitikai tendencia előszelei lehetnek.
6. Hong Kong-i tüntetések
Azután, hogy az elmúlt években leginkább annak lehettünk tanúi, hogy a diktatórikus vagy legalábbis populista hatalmak kerültek túlsúlyba a világ országaiban, reményt ad látni, hogy még egy olyan szélsőségesen illiberális állam, mint Kína hatalma sem mindenható. Közel 300 napja tart a Hong Kong-i nép nyílt ellenállása a világ legjobban szervezett diktatúrjával szemben. Virtusból, kitartásból, elszántságból példát vehetnénk róluk.
5. Nőkormány Finnországban
Még ha a finn soros (nem Soros!) EU-elnökség apropóján úgy is mutatta be Finnországot a Fidesz-csicska propagandmédia, mint a "hanyatló nyugat" egy olyan államát, ahol a demokráciát lábbal tiporják, a józanabb és nem kézből etetett médiumokból tudhatjuk, hogy náluk mégiscsak sokkal jobb a helyzet, mint Magyarországon. Az új finn kormány minden tagja nő, és közülük is a legfiatalabb lett a miniszterelnök. Nem kényszerből, nem kvóták alapján, hanem az állampolgárok akaratából, egy kiegyenlített, tisztességes és legitim választáson. Ezt itthon is el tudnánk fogadni.
4. Brit választások - Eldőlt a Brexit végleges időpontja
Az évek óta elhúzódó Brexit szappanoperát már mindenki unja. A decemberi brit parlamenti választás eredménye most mégis felcsillantotta a reményt, hogy hamarosan véget ér ez a kellemetlen és bizonytalan időszak. A választópolgárok többsége úgy érezhette, hogy már minden mindegy, csak legyenek túl rajta, így meggyőződésüket félretéve a Brexit lezárását Ígérő Boris Johnsonra és a Tory-kra szavazott. Hogy ez volt-e a kisebbik rossz, az majd jövőre elválik. És még az is lehet, hogy a Brexit ügye is lezárul végre.
3. Törökország lerohanta az észak-szíriai kurd területeket
Orbán Viktor második kedvenc diktátora, Recep Tayyip Erdoğan idén októberben úgy döntött, hogy lerohanja Szíria kurdok által ellenőrzött északkeleti területeit, és feldúlja a Közel-Kelet legprogresszívabb államalakulatát. Igen, a kurdok Európa sok populisták által uralt országának szégyenére megcsinálták: nemek és etnikumok egyenlően és egyetértésben irányítják a társadalmat. Erdoğan azonban sértve érezte hatalmi érdekeit, így kilobbizta Donald Trumpnál, vonják ki az amerikai csapatokat. Ezek után már szabad volt a pálya, megkezdhette invázióját a kurdok ellen. Sajnos hazai vonatkozása is van a konfliktusnak: pártunk és kormányunk szégyenletes módon az EU-ban egyedüliként a török diktátor pártjára állt. Lesz mit javítani az országimázson, ha végre leváltjuk ezeket!
2. Greta Thunberg beszéde az ENSZ klímacsúcson
Egy beszéd talán kevésbé tűnik jelentősnek, mint a korábban felsorolt országokat, kormányokat, embertömegeket megmozgató események. Mégis lehet, hogy ennek a 16 éves svéd lánynak az ENSZ New York-i klímakonferenciáján elhangzott beszéde lesz a pillangó szárnycsapása, ami elindítja a klímaváltozás elleni harc viharait. Greta Thunberg még az olyan együttműködésre hajlamos vezetőket is kiosztotta, mint Angela Merkel vagy Emmanuel Macron. Az eseményen Magyarország képviseletében jelen volt a bajszos közjogi méltóságok békésebbike, a nemzet horgásza, Áder János. Azt nem tudjuk meghatotta-e a beszéd a fideszes csicskaelnököt, de ez nem is érdekes. Ami számít, hogy a világban egyre több az olyan józanul gondolkodó ember, aki valós problémaként kezeli a klímaváltozást és hajlandó is tenni ellene. Köszönjük, Greta!
1. Impeachment indult Donald Trump ellen
Ugyan a magyarországihoz hasonlóan politikailag kettéosztott Egyesült Államokban valószínűleg csak a szekértáborok agitáltságát fogja fokozni az elnök ellen folytatott alkotmányos eljárás, mégis jó látni, hogy Putyin bohóca sem garázdálkodhat büntetlenül a porcelánboltban. Ha a demokraták és a független sajtó jól tálalja az ügyet a társadalomnak, Amerika talán megússza egy ciklussal és jövő novemberben megszabadulhat Trumptól. A világ mindenesetre fellélegezne.
